Itt is ez lesz az új köszönési formám így még könnyebben megtudjátok különböztetni ki írta a részt! Most mind a kettő blogot én írtam mivel Nóri beteg és nem volt ereje megírni a részt! Ebben a részben nem lesz különösebb bonyodalom, izgalom csak pár dolog derül ki Barbi-ról! Viszont a következő rész, véleményem szerint nagyon izgi lesz, de ez még odébb van! Tovább nem is tartalak fel titeket, jó olvasást!
Puszil:Cintia~
***
*Barbi szemszöge*
,,Még találkozunk"ismétlődött folyamatosan ez a mondat. Nem bírtam aludni egész éjszaka ezen a két szavon járt az agyam. Mit tud amit mi nem? Honnan tudja, hogy még találkozunk? Paranoiásnak tűnhetek, de aki megélte azt amit én az ugyan így viselkedne! Tudom, hogy nem bánthat, de mégis rettegek mi van akkor ha mégis?!
-Kérsz kávét Barbi?-zökkentett ki gondolataimból Stella.-Igen, köszönöm.-míg kimondtam ez a pár szócskát kimondtam csak addig néztem fel a pultról majd tekintetemet ismét a fából készült asztalnak szenteltem.
-Minden rendben van?-ült le mellém Stella.
-Őszintén semmi sincs rendben! Nem aludtam az éjszaka semmit Joey kijelentése miatt! Félek Stell, rettentően félek!-sírtam el bánatomat.
-De hát miért? Nem értelek! Mitől félsz? Joey-tól? Hisz' ő börtönben van!-nyugtatgatott.
-Tudom, de akkor is! Jól tudod milyen vagyok! Mi van akkor ha a történelem ismétli önmagát? Én nem vagyok képes még egyszer túlélni!-utolsó szavaimnál már zokogtam.
-Ssssh, nyugodj meg Barbi! Nem lesz semmi baj! Nem kell félned semmitől!-ölelt szorosan magához.
-Én szeretném azt hinni, de tudod mi történt az nap éjjel is!-mikor visszagondolok akkor estére még mai napig kiráz a hideg...
*Visszatekintés, 2011-be*
Este a barátomtól tartottam haza felé. A házuktól néhány méterrel volt egy elhagyatott ház melynek a sikátora számomra rövidebb utat jelentett. Már annyiszor megkért, hogy ne itt menjek mert veszélyes, de sosem foglalkoztam vele. Az eddig viszonylag felhőtlen eget, most sötét felhők árasztották el. A szél is feltámadt így még biztosabb voltam, hogy a kerülő úton megyek. Mikor az öreg ház oldalánál tartottam nyikorgást hallottam. Megálltam egy percre hátra fordultam, de senki sem volt ott, meggyőztem magamat, hogy csak a szél miatt hallottam mivel a ház már egy romra hasonlított. Hirtelen valaki a karomnál fogva visszarántott. Előttem egy harmincas évei végében járó férfi állt. Feje kopasz volt csak a kígyó tetkó díszítette a fedetlen területet. Szemei sötét szürkék voltak, a férfi nálam jóval magasabb volt. A sikításra esélyem sem volt mivel amikor visszahúzott a számat is befogta.
-Ugye nem fogsz sikítani?-hajolt hozzám egyre közelebb. Lassan megráztam a fejemet. Ez most hülye? Egyáltalán mit képzel?
-Segííítsééég!-kiabáltam torkom szakadtából, de az idegen ismételten befogta a számat. Egy hatalmas pofont lekevert melynek következőében a földre zuhantam. A tőlem így is magasabb férfi egyre és egyre közelebb jött s még jobban felém tornyosult. Próbáltam mindnél távolabb húzódni tőle, de hátam a hideg téglához ért s már tudtam nincs vissza út!.....
*Visszatekintés vége*
-Sajnos emlékszem! De ne aggódj! Mi itt vagyunk!-ölelt még szorosabban.
-Ohh csak nem megzavartunk valamit?-jött be a konyhába Zayn és Louis.
-Hé, minden rendben van?-lépett mellém Liam.
Persze! Csak most tudtam meg, hogy Tyra Banks kiejtette a kedvenc modelljét!-mentett ki Stella, küldtem felé egy hálás pillantást majd heves bólogatásba kezdtem.
-Nők!-forgatta meg szemeit Zayn-Jut eszembe nők, hol van Szandi?
-Elment Loui-val.-válaszoltam kérdésére.
-Louis-val? Hova?-értetlenkedett.
-Azt nem tudom, de nagyon siettek valahova.-meséltem tovább. A telefonom hangos zenélésbe kezdett ami azt jelentette valaki hív, mikor megláttam a számot legszívesebben sikítottam volna, de úgy véltem inkább jobb ha nem élem bele magamat túlságosan. Felpattantam eddigi helyemről, majd rohantam ki a konyhából kiérve azonnal rányomtam a fogadás gombra.
-Halló, Keszthelyi Barbarával beszélek?
*Stella szemszöge*
Megszakadt a szívem amíg Barbit hallgattam. Szörnyű lehet most neki, mondanám azt, hogy együtt érzek vele, de sajnos nem érezhetem azt amit ő. Hiszen én nem mentem keresztül azon amin ő. Valamit ki kéne találnom, hogy jobb kedvre derítsem. Majd beszélek Szandival amint hazaér. Apropó Szandi, mostanában mintha egyre jobban kijönne Lou-val. Ennek én nagyon örülök szerintem vele is összeillene, pont olyan bolond mint Louis. Gondolatban elképzeltem, hogy egy párt alkotnak s a végeredmény nagyon jó lett. Elképzeltem ahogyan Halloween-kor mindketten beöltöznek répának. Az valami hihetetlen lenne! Ahogy ezt elképzeltem a fejemben akaratlanul is elmosolyodtam.
-Min mosolyogsz ennyire?-vont kérdőre Liam.
-Én?? Semmin!-nem mondhatom el Zayn előtt, hogy szerintem Loui és Szandi összeillenek így is ideges, hogy hol vannak! Ismét meg akart szólalni, de nem tudott mivel Barbi szaladt be a konyhába.
-Ez az, ez az! Felvettek!-ugrándozott.
-Komolyan? Gratulálok!-kezdtem el vele együtt ugrálni.
-Mi ez a nagy öröm?-lépett be Niall.
-Felvették Barbit!-mondtam.
-Hova?-lepődött meg. Niall ezek szerint nem tudja, hogy Barbi jelentkezett egy fodrász iskolába!
-A fodrász suliba!-ujjongott.
*Barbi szemszöge*
Telefonon Mrs. Jackson keresett a fodrász iskola igazgatója, hogy sikeresen átmentem a vizsgán és felvettek. Miután mindent részletesen elmeséltem a fiúknak szerveztek egy találkozót Lou-val (a fiúk fodrásza). A megbeszélt kávézóban állok s keresem a várt személyt egy asztalnál megpillantom majd elindulok felé.
-Szia. Te biztos Barbi vagy! Én Lou, ő pedig a lányom Lux!-mutatkozott be.
-Sziasztok! Köszönöm, hogy szakítottál rám időt!-hálálkodtam.
-Igazán nincs mit! A fiúk így is úgy is egy folytában nyúznak így legalább értelme is van!-nevetett.
-El tudom képzelni mit csinálnak!-adtam igazat neki.
-Ha te azt tudnád, biztos kiábrándulnál Niall-ből!-kacsintott.
-Várj! Te Niall barátnője vagy?-emelte rám gyönyörű kék szemeit Lux.
-Igen, ő Niall barátnője! Bár már mondtam Lux, de úgy látszik nem igazán figyeltél rám!-szidta le gyengéden kislányát Lou.
-Bocsánat!-hajtotta le fejét szomorúan Lux.
-Engem nem bántottál meg!-mosolyogtam rá biztatóan.
 | |
| Lou és Lux |
*Néhány órával később*
Nagyon jól elbeszélgettünk Lou-val, Lux meg egy angyal. Remek tanácsokat kaptam Lou-tól amik nagyon hasznosak s hogy miket tudtam meg a fiúkról te jó Isten! Mosolyogva baktattam az utcán mikor valaki utánam kiabált. Egyből felismertem a hangot lassan megfordultam s azzal találtam szembe magamat akivel a legkevésbé szerettem volna!...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése