***
-Nővér, nővér! Ébredezik.-kiabáltam.
-Máris jövök.-sietett felém egy kedves hölgy.
-Jessica, hogy érzi magát?-kérdezősködött.
-Egy kicsit jobban, de még mindig nagyon fáradt vagyok.-nyitogatta szemeit.
-Ez természetes.-igazított az infúzión.
-Beszélgethetek vele?-kérdeztem meg.
-Természetesen, viszont ne nagyon zaklassa fel a történtekkel.-majd kiment a kórteremből.
-Jess, miért mondogattad Zayn nevét?-kérdezősködtem.
-Mert szeretem.-hunyta le szemét és elaludt.
Nem akartam tovább zaklatni, had aludjon, ezért haza vettem az irány és azon belül egyenesen Zayn-hez mentem, hiszen már csak ő mondhatja el az igazat.
-Zayn beszélnünk kell!-rontottam be a szobába, miközben a nagy csókcsata kellős közepébe rontottam be.
-Oké.
-Zayn, amikor Jess ébredezett, a te nevedet mondogatta és utána azt mondta, hogy szeret.-mondtam el neki a tényeket.
-Ez igaz?-jött oda csodálkozva Szandi.-Én is ezt szeretném tudni!-vágtam rá.
-Mondtam, hogy belém van zúgva!
-Jó, de csinálj valamit! Ez így nem mehet tovább.-közöltem vele.
-Ma bemegyek hozzá és beszélek vele.-nyugodott meg.-Biztos a balesetet is ez okozta. Meglátta, ahogy Szandival csókolóztunk, elkezdett zokogni, majd nem látott semmit és nekiütközött egy autónak.
-Rendben.-mentem ki a szobából.
*Zayn szemszöge*
Eléggé ideges lettem, hogy Stella számon kéri a történteket, főleg úgy hogy Szandi is itt volt.
-Akkor bemész?-törte meg a csendet Szandi.
-Igen, öltözök és megyek is. Te jössz?
-Nem, bocsi, majd máskor meglátogatom.-hajtotta le a fejét.
-Okés.
-Ezt amúgy is nektek, kettőtöknek kell megbeszélni.-mentegetőzött.
-Persze, kicsim, köszi.-öleltem meg és megcsókoltam.
-Ugyan!
*A kórházban*
-Jess, hogy vagy?-így köszöntöttem.
-Köszi, jól, vagyis jobban.-jelent meg pici mosoly az arcán.-Miért csókoltad meg Szandit?-faggatott.
-A menedzser találta ki. Nem tudom, hogy mi értelme. A média előtt egy párnak kell tettessük magunkat.-hazudtam.
Nem akartam megbántani a hazugsággal, de nem tudhat semmiről.
-Értem, de akkor is elmondhattad volna!-értetlenkedett.
-Sajnálom!-hajtottam le fejem.
-Zayn, máskor légyszíves szólj!-mosolyodott el.
-Rendben.-simítottam meg kezét.
*Jessica szemszöge*
Természetesen elhiszem amit Zayn mondott, hiszen tudom, hogy milyen zűrös az életük és hogy a menedzser mennyi mindenre ráveszi őket, csupán a sajtó miatt. Persze zavar, amit láttam, de ezen már nem tudok változtatni és persze nagyon örülök neki, hogy Zayn őszintén elmondott mindent. Mégis fáj, fáj, hogy előtte nem tudta elmondani az igazat.
*Szandi szemszöge*
Míg Zayn nem volt itthon, mi Louis-val elvoltunk. Zongorán játszott, miközben énekeltem hozzá. Először elég bátortalan voltam és meg voltam illetődve. Később elég jól belejöttem. Az éneklés után a csajokkal elvonultunk a szobába. Ment a szokásos beszélgetés, majd felkerült ez a Zayn-es és Jess-es ügy amire csak legyintettem, nem foglalkoztam vele. Képeket nézegettünk, beszéltünk az előző életünkről, hogy mi volt akkor, amikor még nem mondhattuk magunkat, a One Direction-os srácok barátnőinek. Néhány könnycsepp is előkerült, hiszen belegondolni abba, hogy nekünk milyen lehetőségünk van, ami másoknak esélytelen és egyenlő a nullával, felfoghatatlan. Éppen a suliban készült képeket szemléltük, mikor Barbi elkapta a pom-pom csapatos képet, mosolygott és kiment a szobából.
-Ez most mi volt?-értetlenkedett Stella.
-Nem tudom. Azt hiszem készül valamire.-mosolyogtam.
*Barbi szemszöge*
Ez az! Végre megtaláltam, rájöttem, hogy mivel szerezhetek örömet Niall-nek. Még megvan a ruhám és ezzel biztosan elcsavarom a fejét. Bementem a szobámba, feltúrtam az egész szekrényt, mire megtaláltam. Gyorsan felvettem és átsurrantam Niall szobájába. Éppen olvasgatta a twittert, mikor odaszóltam hozzá:
-Hé szépfiú! Nem tudod, hogy hol kell fellépni?-kacsintottam.
-Azt hiszem jó helyen jársz.-mosolygott pimaszul.-De szerintem nincs szükség erre a ruhára!-legeltette rajtam a szemeit.
-Úgy gondolod?-húztam az agyát.-Igen, teljes mértékben.-harapott szája szélébe.
-Hát akkor engedelmeskedek!-kezdtem el vetkőzni.
-Várj, majd én segítek.-ragadta meg a ruhadarabokat és szinte lerángatta rólam.
Megcsókolt, egyre lejjebb haladt, majd egy csodálatos éjszakát töltöttünk el...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése