***
-A szüleitek tudnak angolul?
-Igen!-vágtam rá.
-Többé-kevésbé.-szólalt meg Barbi, fejét ide-oda mozgatva.
Leültünk a gép elé, nemsokára rá már anyáékat láttuk a képernyőn, a többi szülővel. Először jöttek a szokásos kérdések "Hogy vagytok?", "Minden rendben van?". Türelmetlenül válaszoltunk, mire elegem lett.
-Mondjátok már, hogy mi az!-türelmetlenkedtem.-Azt mondtátok, hogy fontos.
-Végül is nem életbevágó, de az az igazság, hogy szeretnénk megismerni a fiúkat.-mondta anya.
-Csak meg kéne ismerjük azokat a fiúkat, akikkel együtt laktok.-mondta Stella anyukája.
-Felőlünk jöhettek, de nem kellett volna ebből akkora felhajtást csinálni!-nyugodtam meg.-Ugye csajok?
-Igen.-mondták.
-Figyeljetek! Tudjátok már mikor jönnétek?-kérdezte Stella.
-Még nem.-válaszolt anyukája.
-Rendben. Figyeljetek, szerintem ha majd megkaptátok a szabit, akkor szóljatok és megbeszéljük. Addig nem tudunk mit tenni.-magyarázott Barbi.
-Kicsim, csak beakartuk jelenteni, hogy tudjatok róla, mi a szándékunk.-mondta Barbi apukája.
-Oké, de most már mennünk kell. Sziasztok.-rázta le őket Barbi.Mi is elköszöntünk, majd Barbit "megtámadtuk", hogy miért rázta le őket.
-Mi lesz ha kiderül, hogy mit tettem Lizával meg Niall-el?-aggódott.
-Barbi! Ha rajtunk múlik, mi nem mondjuk el!-nyugtatta Stella.
-De mi van, ha mégis?
-Nem! Beszélünk a többiekkel is és nem fognak semmit megtudni!-állítottam le.
-Oké. Köszönöm, hogy ilyen aranyosak vagytok.-öleltük meg egymást.
-Ez csak természetes!-mosolyogtunk.
*1 hét múlva*
A suli nagyon jól megy és könnyű is mindnyájunknak. A hétvégén a fiúk újra megkezdték a hajrát. Éppen a koncert felé tartunk. Nagyon várom, hogy mit produkálnak majd a színpadon, hogy most újra "visszatértek". A koncert Londonban van, így legalább nem kell nagyon sokat utazniuk. Már eléggé aggódok értük, hiszen most koncertek tömegei vár rájuk. Mivel már barátnők vagyunk, így a legjobb helyről nézhetjük őket. Egy kedves nő a fellépés előtt körbevezetett minket és még le is fényképezkedett velük és velünk is. Nem telt el néhány óra, már telt ház volt. Rengeteg sikítozó rajongó, akik azt várják, hogy kedvenceik fellépjenek a színpadra és egy hatalmas nagy bulit csináljanak. Rövid idő után felcsendült a jól ismert Best Song Ever (katt ide) és a fiúk felléptek a színpadra. A rajongók sikítottak, ordítottak, amit nem is csodálunk. Őrülten énekelték a srácokkal a dalt, hiszen már kívülről fújták, fújtuk. Még elénekeltek egy jó pár dalt, miközben hozták a megszokott formájukat, hülyéskedtek. A koncert végén megköszönték, hogy itt lehettek és egy bejelentésre készültek. Elmondták, hogy tervezik 3. albumukat is, ami a Midnight Memories címet kapja. A rajongók itt még jobban sikoltoztak. Majd elköszöntek és lejöttek a színpadról. A rajongók tömegei vonultak ki a hatalmas teremből.-Hogy hogy nem mondtátok?-faggattuk őket.
-Mégis mit?-pimaszkodott Zayn.
-Hogy új albumotok lesz.-mondtam.
-Meglepetést akartunk!-kiáltott Niall.
-Meg is leptetek minket.-mondta Barbi.
Majd a backstage felé vettük az irányt. Már vártuk a rajongók reakcióját. Hiszen nem minden nap történik ilyen az emberrel! Jöttek sorban autogramot kérni és fényképezkedni. Néhány képre megkértek minket is, hogy álljunk oda, amit nagy örömmel tettünk. A sor vége fele egy ismerős arca figyeltük fel. Nem voltunk benne biztosak, de mikor közelebb jött, felismertük őt. Stella odasietett hozzá és megölelte.
-Jess, te mit keresel itt?-ölelte át.
-Mondtam, hogy én is Directioner vagyok!-kacsintott.-Amikor a fiúk itt vannak a közelben, ki nem hagynám a koncertet!
Végül ő is sorra került. Lefényképezkedett ő is a fiúkkal, majd arra lettem figyelmes, hogy Zayn-t megöleli és elmegy. Kicsit idegesen néztem Zayn-re, aki mindjárt kapcsolt.
-Mondtam, hogy eléggé bejövök neki.-igazította meg a haját.
-Nem érdekel! Te az enyém vagy!-csókoltam meg. Ő pedig közel húzott magához.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése